Békés átmenet
Pár napja egy rendkívül különleges és mély szeánszon voltam túl.
Egy hölgy keresett meg, akinek az édesanyja már a túlpart kapujában áll. Testben még itt van, de a lelke mintha már egyre inkább a fény felé fordulna.
A lánya az elengedéshez kért segítséget.
Ezúttal a csatornázás nem az Akasha teréből érkezett. Közvetlenül az édesanya szellemének üzeneteit közvetítettem, aki a fizikai síkon már alig képes kommunikálni.
Azt közvetítette, hogy jól van ott, ahol most jár. Mintha a testét már csak részben lakná, a fizikai fájdalmak súlya pedig egyre távolabb kerülne tőle. Hálával beszélt arról a gondoskodásról, amely körülveszi – az ápolók figyelméről, és legfőképpen gyermekei szeretetéről.
Azt is megmutatta, hogy nincs egyedül.
Segítők, lelki vezetők és már eltávozott szerettei veszik körül. Támogatják és kísérik ebben az átmeneti időszakban, hogy az átlépés békében és szeretetben történhessen meg.
Különösen megható volt az az üzenete, hogy a halál számára nem jelenti a családtól való elszakadást. Még azokkal kapcsolatban is, akikkel életében nehézségei voltak, már egészen más nézőpontból érzékeli a történteket.
A lánya kérdéseire a testi állapotával kapcsolatban is érkeztek válaszok. Szó esett a lábáról, az izomgörcsökről és a demenciáról is. A csatornázás során mindezek mellett egy régi, fiatalkori szerelem elvesztéséhez kapcsolódó mély érzelmi történet is felszínre került.
Hihetetlenül felemelő és mély találkozás volt.
Az energia, amely az édesanyából áradt, egyszerre volt biztató, megtartó és különös módon tárgyilagos.
Ahogy ő fogalmazott:
"Onnan, ahol én vagyok, már minden sokkal tisztább és átláthatóbb."
Ez a találkozás ismét megerősített abban, hogy számomra a lélek útja jóval messzebbre ér, mint a földi élet határai. ✨
